Perselyem tömtem a semmivel, majd szembesültem, hogy üres. Jól jönne most egy tenyérjós, csak olyan legyen, ki ügyes. Ha kell hazudik, hogy egyben maradjak. Változásra serkent. Biztat, hogy haladjak. Természet. Válj a természetemmé! Sajnálat nélküli elmúlást kérnék. Azt hittem… majd bebizonyosodott. Nem vagyok különb… Tetves, elismerést hajszoló kutya. S te, kit úgy szeretlek. Kérj bármit. Ne hagyjalak békén? Miért? Sötét csöndre vágyik megbolydult elmém. Ne lássam, mi túl sok. Némuljon el minden. Meg kell vigasztalnom sértett gyermek részem. Hatásvadász érzelmeim közé csapok. Elég! Most már hagyjatok békén… Lébény, 2021.09.20
