Odabent

Képzelet erején alakul,
Tétova percekben megfakul.
Teremtem tudatlan keserves haragban, 
Azt hiszem, szertehull…
Végtelen életek gomolygó képlete,
Éktelen szenvedély.
Mosolygó szirének igéző szelleme, 
Csábító reszketés…
Sötétség képébe bújtatott semmiség.
Süllyedő csendedért,
gondomat eresztem tudatlan mélységbe.
Emléke messzeség…
Megértés, s felejtés életem…
Végzetes tévelygő szóbeszéd.
Belőle fakadtam, igézve kutattam magod,
mi bennem él.

Győr, 2017.03.10.

Leave a Comment

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük