Csak ültem ott csendben. Tenyerembe meredtem. Szétnyitottam, hisz tudtam beleáramolhat minden. Engedem... Cselekedetekben lakozik a változás, mondják... Testet öltve, lesz belőle változtatás. Maradéktalan... Csentem el annyi mindent már rövid életemben. Tőled is. Előtted is. Sőt! Ha létezik, előző életemben is. S most össze adódott valamivé a sok átvett tanulság. Sodró ár, mely irányít, ha elvesztem a figyelmes belső magatartást. Merengőbe estem, s nem hinném, hogy önigazolásom édes gyümölcse, elég édes lenne nekem. Összeér a lelkünk... Mióta elkezdted benned rezeg, veled tart a hangulat. Ebben lelheted meg mindazt, mi téged keres. Fent csintalan kisveréb fecseg, s lent vele ugatnak az ebek. Ragadna rád a súly és szeretné minden, hogy testet ölthessen benned, mert akkora érték mit kaptál. Testvér, ember lehetsz! A lét megélhető varázs, kémleld... Csöndes, bölcs tudás lakozik benned. Ebben rég megélt tapasztalás. Lassú és érett szó, mély gondolat. Megbizonyosodhatsz arról, hogy ki vagy. Izgága, kapkodó viselkedéssel, tudni soha nem lehet. Hidd el, nem minden csak a kitalált gondolat. A megélt állapotnak többszörös súlya van. Így minden reggel elmondom magamnak is, merj! Élj ezzel a lehetőséggel, mert elvirágzik, majd lehull az életed. Mágikus figyelemmel irányított cselek rejlenek a jövőben. Isten álma vagy testvér, vagyis maga az Isten. Ügyesen elképzelt valóság ugyan, miben élek, de hittel átjárhatóvá tehetem a képtelenséget. S nincs semmink, túl a lelki fejlődésen. Ezért jöttél. Biztosan megvan az érzés, "ezt nem fogom elfelejteni soha..." Az út a tanulás. Nem tudok többet, mint te. Higgy nekem, kérlek...
Budapest, 2023.02.25