És itt van a másik pszichés útvesztő is, mely a folyamatos csalódásokon át a teljes kitaszítottság magányába vezet. Valahol ott fut vakvágányra az egyén, hogy nem érzi, s tán nem is érezte soha igazán, hogy ő valahová tartozik. Telik múlik az élet, sorsszerűségéből fakadóan bekerül egyes közösségekbe, óvodába, iskolába, munkahelyekre, utcába, háztömbbe, faluba, városba, országba. …
Aztán van az a lelki jelenség, amit nevezhetnénk akár a hős csapdájának is. Ugyanis ezek a világmegmentő késztetésekkel köztünk járkáló, nagylelkű, kiáradó és folyton csak jóra törekvő alakok, rendszerint ugyanazokat a létükbe kódolt ördögi köröket futják. S indítják útjára újra meg újra.Adva van ugyanis ez a mindenen átívelő lelkesedés, hogy valami nemes ügyet szolgálva jobbá …
I. frázis Ezer felé kötődünk a felszínen, s jó sokfelé valamivel mélyebben. Aztán a szerencsésebbeknél akad néhány kapcsolódás, ami valóban mélyen köttetik. Ott forr egybe. Na, épp ez utóbbiak esetében lettem figyelmes egy jelenségre, ami meghökkentett. Emberfogyasztókká váltunk! A fogyasztói társadalom olyan mértékben alakította át a szemléletünket az élet minden területén, hogy az mára már …
-Mi a baj?-Ugyan az, mint neked. S mindenki másnak.-Mégis mi?-Az élet.-Az élet?-Igen, az élet. Jó, hogy élek. De mulandó. S ez elfogadhatatlan. Megfejthetetlen. Megoldhatatlan.„A gyertya más, de a láng ugyanaz.”Hány emberöltőn át megy ez a játék? Rá kellett jönnöm, sokkal naivabb vagyok, mint az élet…„Tat tvam asi – te is az vagy.”Az…? De hát mi …
Az autistákkal kapcsolatban hallottam, hogy legfőképp a környezetük „milyensége” határozza meg állapotukat. Tehát, ha olyan közegbe kerülnek, ami megfelelően reagál rájuk, kellőképp támogató és elfogadó, – vagy hovatovább elismeri csodálatos képességeiket – akkor akár határ a csillagos ég. Vagy ki tudja… De semmi esetre sem a legsötétebb bezárkózottság felé vezet az útjuk. Elgondolkodtatott… Vajon ez …
Le van szarva minden, carpe diem. De hidd el fájni foga a vége, s kétségek közt élve kétségbe esve meghalni, az minden csak nem laza. Na fasza, akkor most mi legyen? – kérded. Hát talán foglalkozz picit mással is, mint mi körül vesz, elérhető, letölthető, megvehető, megszerezhető… Fertőz a külső körülményekben tobzódó túlzásokkal teli emberi …
Sürgős időpontra sietett, mikor a bevásárló központ zsúfolt parkolójában épp talált egy helyet. Közel a bejárathoz. Eddigi rutinjából merítve érezte, hogy csak tolatva tud beparkolni. Megpróbálom – gondolta -, s már húzta is balra a kormányt, hogy a manővert kivitelezze. Ekkor jelent meg a férfi. Komótosan ballagott egy szatyorral a kezében, s előzékenyen mutatta, hogy …
Ó, ha tudnád mi minden bújt el részegségem mögé, mi fájdalmas és oly nehezen emészthető. A világ igazságtalansága. A szerelem múlása. A meg nem értettség komor magánya, s a végletekig megtiport lelkesedés. Még az is lehet, hogy belé kövültem a pillanatba. S az oldódást vágyom csupán. Sóvárgó ajkam választja a felszabadító felejtést, mely ép ésszel …
Feneketlen kútból érkező lelkem mélysége indul feléd, ha rád vetülő tekintetem fogadod fényes teljességben. Szeretném, ha velem jönnél. Keressük meg önmagunkban egymást. Nem hajszollak bele sem abba, mit viszolyogva tolsz el, sem mi végtelenül vonz. Tudom, hogy eljön a hajnal. Feküdj mellém langyos ébredéssel. Testem súg meg mindent, mi bennem láthatatlan. Figyelj türelmesen. Van mi …
A szagát sem bírom már jó ideje. Belesavanyodott a nyavalyás tehetetlenség. Unalom jár körülötte, s társa rég a sivár közöny. A minden pillanatban megjelenő halál. Végtére mégis lélegzethez jutottam. Elfacsarodott szívvel és megszorult torokkal. Kacsintok rá. Miféle talány? Elszakíthatatlan vagy magadtól, hát mi elöl menekülsz? Állj meg és menj bele. Szeress bele érzékenységed révén helyzetekbe, …