Mond… te benned van még remény, hogy azzá válsz egyszer, ki álmodban él?S mond, te már megbocsájtottál magadnak azért, mit tényleg elbasztál?Van benned hála azért, hogy élsz? S élhet még Ő is, ki oly sokat ér?Dühöd és haragod kíséri bánat, ha veszteség ér vagy sorsod épp rád csap?Fogadni tudod a rosszat, s a jót? Mondasz …
Látatlanul bár, de ismerek egy lányt. Kedves kék szemében bölcsesség ragyog. Szőke haja rövidre vágva. Földig érne, ha hagynák… csak senki se látja. Ki ez az ártatlan lélek? Sophia lánya. Az örök lét ragyogja át szelíd természetét. Hisz és bízik. De félnek tőle, kik vétenek. Mert tiszta, erős, őrzi mi lényeges. Egy az Isten! Durva …
Amiben sokáig vagy, abban mélyebbre merülhetsz. Nem csak jó, de rossz értelemben véve is igaz lehet. Hisz csak éber figyelemmel működik minden az életben, s még így is törékeny. Amennyiben vakmerő tudatlansággal, túlságosan hevesen veted magad bele valamibe, s nem figyelsz a jelekre, úgy jó eséllyel hibázni fogsz. Majd eltűnsz a süllyesztőbe. Így megy ez… …
Megint elszaladt a ló. Beteltem én, s nem a pohár… Mindig csak a szitkos elfolytás, mi esti sörökben gurul le torkomon. S a zabálás. Pedig nem vagyok nagy evő, de mára már ebben sincs mérték. Vissza kéne lépnem jópárat, mert ismét és sokadszorra mondom azt, hogy ez így nem mehet tovább. Elég volt. Állj! Rendet, …
Nem tudom mi indított el feléd. A vak szerencse? Még az is megeshet. Egy biztos. Meg nem dolgoztam érted. Legalább is így érzem… S hogy megérdemelnélek? Azt nehéz elhinnem. Fény vagy nekem a sötét magányban. Illatos virág a reggeli ablaknyitás után, melynek illata belengi a szobát. Megigéztél… s visszahoztad ismét a hitem. Cserébe viszont elment …
Ellenség képében barátként szemléllek. Ha akarnám, bármikor taccsra tennélek. Mert nézlek és látlak is, amíg te épp érvelsz. Üresen hagyott szó, mitől szád zsibbad. Hallom, de nem tartom túl sokra. Mond csak… Igazság az, hogy itt kurva nagy gond van. Bajban vagy, ne hazudj. Átlátok rajtad. Elhagytak, becsaptak, nem szeret senki. Ne csitíts, ne háríts, …
Térdre
ÉN tényleg épp csak ennyit kérek…Hogy lássam a szemedben… először is a káprázatot. No semmi másért… egyszerűen csak, azért aki vagyok.S hogy amit képviselek, az számodra is oly értékes. Egyedi vagyok és olyan különleges. Szóval nem is csoda, hogy úgy lenyűgözlek és oly nagyon kellek neked.Emberként nagyra becsülsz és értékelsz. Barátként hiszel bennem és elismersz. …
Hülye vagy? Látod… Merev rendszerekben gebed meg az ember. Legtöbbje beteg… Böjt sem segít már a szenvedő lelkeken. Csupán a halál. Végre legyen már rajtuk a lepel. Ne legyen semmi. Nem kell a roskadó, terített asztal. Nem bírom megenni. Okádok. Hagyjad! Végtelen értelemben ez sincsen örökké… Hogy megúszod? Nem hiszem. Nyeld csak mit kifőztél. A …
Nehéz élni manapság, mert mindent eltemet az önzőség szülte kicsinyes kizsákmányolás. De tényleg csak ennyi volna?Pedig valahol még őrzik a tudást, mi szerint „Én vagyok az út, az igazság és az élet”. Vagyis a lehetőség ott lenne, hogy önátélésünk és önmegismerésünk révén értelmet nyerjen az egyéni élet.Törődni kéne magaddal, hisz a te születésednek is értelme …