„Akarok, mert minden erőmmel csillagaim legyőzésére törekszek.” Lavírozunk… Egyéni akaratunk oly sok féle, ahány csillag van az égen. „Ahogy kint úgy bent. Ahogy fent, úgy lent.” Az univerzum erői hétköznapi életünkben tükröződnek. Így kapcsolataink döntő többsége, egész egyszerűen akarat találkozások halmaza. Mindegy, hogy számunkra megmagyarázhatatlan indíttatásból vagy önös érdekből cselekszünk, a végeredmény ugyanaz. Rajtunk kívülálló …
Apám pálinkáját kortyolgatom… Üvegére a kupakot rá se teszem. Erős. Sőt kissé durva, a nyelvem közepét marja. Mégis jól esik… Ellentmondások vesznek körül. Mindenki nyugovóra tért, s én nem alszok. A legsötétebb nap éjjele, negyed kettő, s a hold lágyan szikrázó fényében mégis mintha nappal lenne. Ámulatba ejt az otthonom. Mennyire gyönyörű itt minden. Szemem …
„Tudok! Mert tudom, hogy végtelenből végtelenbe tartok…” Születésünk csodája, emlékeink közt kutatva szinte fellelhetetlen. Nem túlzás azt állítani, hogy szinte senki sem emlékszik rá, hogy is jött e világra. Sőt, még az azt követő néhány év képei is nagy arányban elvesznek. De ki is az, aki emlékszik? Pontosabban, tapasztalatainkból gyűjtött tudásunkat, lényünk mely részében tároljuk, …
Elfeledett álmok őrzői vagyunk… Behunyom a szemem, s eltűnik minden mesterséges, rideg tárgy a világból. Beton, fém és műanyag… minden mi élettelen egyszer csak volt-nincs… Mosollyal az arcomon veszem észre, s elindulok haza a feleségemhez. Győr-Lébény, 25 km gyaloglás… Érdekes, örülök neki. Az emberek körülöttem a teljes idegi összeomlás szélén. Én mégis nyugodtan lépkedek köztük. …